Magyarországon jelenleg mintegy 200 elektromos töltőállomás üzemel, de a kormány feltett szándéka, hogy fejleszti a töltőinfrastruktúrát és erre nemrégiben támogatási programot is indított. A tervek szerint a hazai töltőinfrastruktúra alapját az autópályák mentén és a megyei jogú városokban telepített 150 töltőállomás adja majd és fontos cél az is, hogy a kiépített hálózatnak kompatibilisnek kell lennie az EU országokban működő töltőkkel is. 

A benzinkutaknál használatos forint/liter alapú árazás könnyen követhető és összehasonlítható a fogyasztók számára - írja az Advocatus, ugyanakkor az elektromos autók töltésének árazása már nem ilyen egyszerű helyzet, hiszen jelenleg is többféle modell létezik. Azt, hogy melyik lesz a végső győztes modell, vélhetően majd a felhasználói preferenciák döntik el.

Világszerte jelenleg alapvetően hat különböző elszámolási módszert alakalmaznak az elektromos autók töltésénél:

• A töltők egy része óra, vagy perc alapú elszámolással működik, ekkor azt figyeli a rendszer, hogy egységnyi idő alatt mennyi elektromos áramot vesz fel az autó
• Léteznek olyan töltőhelyek is, ahol egyszeri, töltésenkénti díjat számolnak fel
• Vannak olyan töltőállomások, amelyek használatáért havi, vagy éves díjat kérnek el, ezt követően korlátlan mennyiségű áram vételezhető
• Egyes helyeken magának a töltőhelynek az elfoglalásáért kell fizetni
• Léteznek ingyenesen használható töltőpontok is (ilyenek működnek jelenleg Magyarországon, amelyeket önkormányzatok és nagyobb villamosenergia-szolgáltatók múködtetnek, de ilyen modellben működnek a Tesla Supercharger töltőhelyek is)

Ezen árazási módszerek megértése mellett a fogyasztóknak természetesen azt is mérlegelniük kell az elektromos autók megvásárlásakor, hogy a kiválasztott modell mennyi kilowatt energiát fogyaszt 100 kilométeren, mekkora az egy töltéssel megtehető táv és az sem mellékes körülmény, hogy egy ilyen autó vételára és működtetése hogyan viszonyul egy hagyományos kocsi költségeihez.