Stuttgart, a német autógyártás egyik fellegvára meglepőt húzott. 2018 elejétől kitiltja a városból a dízelüzemű autókat. Bár a szigorítás a tervezett időpontban aligha fog életbe lépni – az elsőfokú ítélet ellen fellebbeztek az autógyárak, ráadásul kérdéses, hogy városi jogkör-e a forgalomba engedett járművek körének korlátozása -, az már látszik, hogy a dízelbotrány mélyreható változásokat hozott Európa legnagyobb gazdaságában.

Megingott a németek bizalma az autóiparban, s egyre többen támogatják az engedélyezettnél több szennyező anyagot kibocsátó járművek eltüntetését az utakról. Az augusztus elején tartott berlini „dízelcsúcson” a VW, a BMW és a Mercedeseket gyártó Daimler megegyezett: 5,3 millió autó szoftverét frissítik úgy, hogy azok 25–30 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot engedjenek a levegőbe.

A helyzet ellentmondása, hogy a levegő manapság jóval tisztább, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A szabványok szigorításának az az eredménye, hogy már nem a közlekedés bocsátja ki a legtöbb szállóport és nitrogén-oxidot: Stuttgartban például a szakértők állítása szerint a dízelstop csupán 10 százalékos kibocsátáscsökkenést hozna, miközben a mezőgazdaság és az energiatermelés tovább ontja az egészségre ártalmas anyagokat.