Maserati 8CTF Boyle Special: kétszer is nyert Indianapolisban
A Maserati 8CTF Boyle Special 1939-ben és 1940-ben is győzött Indianapolisban. A legendás versenyautó történetét új film dolgozza fel.
A kép illusztráció.
A Maserati 8CTF Boyle Special az olasz márka történetének egyik legfontosabb versenyautója, amely 1939-ben és 1940-ben is megnyerte az indianapolisi 500 mérföldes futamot. A különleges versenyautó története most egy új filmben is központi szerepet kap. A témáról a Motor1 Deutschland is beszámolt.
A Maserati család történetét feldolgozó „Maserati: The Brothers” című életrajzi film premierje a forrás szerint 2026. október 15-én lesz, kezdetben korlátozott olaszországi bemutatóval. A produkcióban több ismert színész is szerepel, a történet egyik fontos jelenete pedig az Indianapolis 500 és a Maserati 8CTF 1939-es győzelme köré épül. Az AutóKalauzon korábban a Totálkáros autó maradványértéke: miért fontos? témájával is foglalkoztunk.
Az új versenyautó a szabályokhoz igazodott
A 8CTF fejlesztése 1937-ben kapott új lendületet, miután a Maserati család eladta vállalati részesedését az Orsi csoportnak. Ez lehetővé tette, hogy a Maserati fivérek nagyobb figyelmet fordítsanak a versenyautók fejlesztésére.
Az új együlésest Ernesto Maserati tervezte. A konstrukciót az akkor érvényes nemzetközi előírásokhoz igazították: 1938-tól a kompresszoros Grand Prix-autók legfeljebb 3,0 literes motorral indulhattak. A Maserati válasza egy 2991,4 köbcentiméteres, soros nyolchengeres erőforrás lett, amelyet két Roots-kompresszor töltött, az üzemanyagot pedig két karburátor juttatta a motorba.
A motor teljesítménye kezdetben körülbelül 350 lóerő volt, később hozzávetőleg 365 lóerőre emelkedett. A szelepvezérlésről két felülfekvő vezérműtengely gondoskodott, hengerenként két szeleppel. A típusjelzésben szereplő „8” a nyolchengeres motorra, a „CTF” pedig a „Testa Fissa”, vagyis rögzített hengerfej megoldásra utal.
Olasz konstrukció amerikai csapatban
A 8CTF már 1938-ban több európai versenyen bizonyította a benne rejlő lehetőségeket. Teljesítménye az Egyesült Államokban is felkeltette a figyelmet, így az autót a Michael Joseph „Mike” Boyle tulajdonában álló Boyle Racing Headquarters vásárolta meg.
Kapcsolódó: Leno-törvény: könnyebbséget kapnak a kaliforniai veteránautók tulajdonosai
Az Indianapolis 500-ra szánt példányt külön felkészítették. Nagyobb kerekeket és Firestone abroncsokat kapott, valamint a csapat jellegzetes sötétvörös fényezését. A nevezésben a „Boyle Special” név szerepelt, a volán mögé pedig az indianai születésű Wilbur Shaw ült.
A versenyautó tömege mindössze 780 kilogramm volt, végsebessége pedig megközelítette a 290 km/órát. A vázat két, keresztmerevítőkkel összekötött acél hossztartó alkotta, a karosszéria alumíniumból készült. A műszaki adatok alapján a 8CTF-et nemcsak erős, hanem kifejezetten könnyű konstrukciónak is szánták.
Wilbur Shaw 1939-ben a dobogó tetejére vezette
Az 1939. május 30-án rendezett indianapolisi futamon Shaw a harmadik rajthelyről indult. A kvalifikáción 208 km/órás átlagsebességet ért el. A verseny kemény küzdelmet hozott, a pilóta azonban az élre állt, és 51 körön keresztül tartotta a magas tempót.
A Maserati körülbelül négy óra húsz perc után elsőként haladt át a célvonalon. A verseny teljes időtartamára számított átlagsebesség meghaladta a 185 km/órát. A siker különösen jelentős volt, mivel 1919 óta először nyert európai autó Indianapolisban, ráadásul a győzelmet egy Maserati szerezte meg a világ egyik legnagyobb presztízsű versenyén.
A második győzelem tette legendává
A történet 1940-ben folytatódott: Wilbur Shaw ismét a 8CTF-fel indult Indianapolisban, és újra megnyerte a futamot. A két egymást követő siker nemcsak a versenyautó sebességét, hanem a hosszú távú megbízhatóságát is megmutatta.
A három megépített példány egyikét, a 3032-es alvázszámú autót kapcsolják Shaw 1939-es és 1940-es győzelmeihez. A jármű ma a teljes Boyle-Special-konfigurációban látható az Indianapolis Motor Speedway Museum kiállításán. A film bemutatója újra a figyelem középpontjába állíthatja azt a Maserati-versenyautót, amely két egymást követő alkalommal írt történelmet az indianapolisi oválon.
Miért különleges az 8CTF indianapolisi története?
A Maserati 8CTF Boyle Special jelentőségét nem egyetlen rekord vagy műszaki adat adja, hanem a konstrukció, a csapat és a pilóta együttműködése. Az olasz fejlesztésű, kompresszoros nyolchengeres autót az amerikai versenyzés sajátosságaihoz igazították: nagyobb kerekeket és Firestone abroncsokat kapott, majd a Boyle Racing Headquarters sötétvörös színeiben állt rajthoz.
A két indianapolisi győzelem egymást erősítő bizonyítékot jelentett. Az 1939-es első hely az európai autógyártás visszatérését jelezte a forrás szerint, az 1940-es ismétlés pedig azt mutatta, hogy a siker nem egyszeri eredmény volt. A 3032-es alvázszámú, ma múzeumban őrzött példány ezért nemcsak egy régi versenyautó, hanem a Maserati Indianapolisban elért legfontosabb sikereinek közvetlen emléke.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
Autós hírek, KRESZ-tanácsok, hasznos tippek és újdonságok.
Követem az AutóKalauzt🚗 Maradj képben az utakon!
Iratkozz fel ingyenesen az AutóKalauz hírlevelére, és ne maradj le a legfontosabb autós hírekről, KRESZ-változásokról, hasznos tippekről és útmutatókról!
🚦 Élő balesetfigyelő és navigáció – teljesen ingyen!
📩 Add meg az e-mail-címed, és iratkozz fel ingyen!
Legfrissebb tartalmak
Tesla Cybertruck: törlik az ausztrál és új-zélandi előrendeléseket
Ablakemelő visszaenged: becsípődésvédelem vagy mechanikai hiba?
Michelisz Norbert három dobogóval maradt versenyben a TCR World Tour bajnoki címéért
Audi amerikai gyár épülhet: 4500 új munkahelyet ígérnek az Egyesült Államokban
Év végi kgfb-kampány: több mint 700 ezer jármű üzembentartója válthat biztosítót
