BYD Atto 2 DM-i és Toyota C-HR egymás mellett egy összehasonlító autós képen
← AutóKalauz / Autós hírek

BYD Atto 2 DM-i és Toyota C-HR: eltérő út a takarékos SUV-hoz

A BYD Atto 2 DM-i nagyobb akkumulátorral és hosszabb elektromos hatótávval száll szembe a többféle hibrid hajtással kínált Toyota C-HR-rel.

A kép illusztráció.

A BYD Atto 2 DM-i és a Toyota C-HR egyaránt olyan SUV, amely a hétköznapokban jelentős elektromos haladást kínál, miközben a belső égésű motor a hosszabb utakhoz is megmarad. A két modell azonban eltérő műszaki filozófiát követ: a BYD nagyobb akkumulátorral és magasabb elektromos hatótávval támad, a Toyota pedig teljes hibrid és plug-in hibrid hajtásláncokat, valamint karakteres crossover-kialakítást kínál. A témáról a Motor1 Deutschland is beszámolt.

A BYD Atto 2 DM-i két változatban készül, míg a Toyota C-HR kínálatában 1,8 és 2,0 literes teljes hibrid, illetve 2,0 literes plug-in hibrid hajtás is szerepel. A német Motor1 összehasonlítása alapján a két típus mérete közel áll egymáshoz, de a Toyota alacsonyabb, sportosabb arányokat kapott.

Közel azonos alapterület, teljesen eltérő forma

A BYD modellje 4,33 méter hosszú, 1,83 méter széles és 1,68 méter magas, a tengelytávja pedig 2,62 méter. Formavilága a teljesen elektromos Atto 2-t idézi: lekerekítettebb felületeket és modern, visszafogottabb megjelenést kapott. A DM-i kivitel első lökhárítójának alsó része kissé módosult, a fényszórók LED-esek, a kerekek pedig felszereltségtől függően 16 vagy 17 colosak lehetnek. A Boost változat panorámatetővel és tetősínnel is rendelkezik.

A Toyota C-HR mindössze három centiméterrel hosszabb, 4,36 méteres, szélessége szintén 1,83 méter, magassága viszont csak 1,56 méter. Tengelytávja 2,64 méter. A japán crossover SUV-kupés arányokkal, keskeny fényforrásokkal és markáns, úgynevezett Hammerhead-orral jelenik meg. A látványos oldalfelületeket kis ablakok, síkba simuló kilincsek és akár 20 colos kerekek egészítik ki. A karosszéria kéttónusú fényezéssel is kérhető.

A BYD praktikusabb csomagteret kínál

Az Atto 2 DM-i utasterében a helykihasználás kapott hangsúlyt. A hátsó ülés előtt sík a padló, a magasabb karosszéria pedig kedvez a fejterének. A csomagtartó alaphelyzetben legalább 425 literes, lehajtott, 60:40 arányban osztott hátsó ülésekkel pedig 1335 literre bővül. Ez a forrás szerint annak fényében is kedvező érték, hogy a Boost változatban 18 kWh-s akkumulátor található.

A műszerfal minimalista és erősen digitalizált. A vezető előtt 8,8 colos kijelző található, középen pedig egy 12,8 colos képernyő szolgálja a fedélzeti rendszereket. Az Apple CarPlay, az Android Auto, a beépített navigáció és a hangvezérlés is elérhető, utóbbihoz mesterséges intelligencián alapuló funkciókat is hozzáadtak.

A C-HR vezetőközpontúbb belső teret alkalmaz. A műszerfal látványosan átvezet az ajtókárpitokba, a hangulatvilágítás 64 színben állítható. A digitális műszerfal 12,3 colos, a Toyota Smart Connect infotainment-rendszerhez pedig felszereltségtől függően 8 vagy 12,3 colos érintőképernyő tartozik. A vezeték nélküli Apple CarPlay és Android Auto szintén része a kínálatnak.

Kapcsolódó: Mazda CX-30, Honda ZR-V és Kia Seltos: háromféleképpen mutatják meg a technikát

A Toyota csomagtere a karosszéria laposabb kialakítása miatt változó méretű: a plug-in hibridnél 350 liter, az 1,8 literes teljes hibridnél 447 liter áll rendelkezésre. A hátsó ülések lehajtásával az utóbbi legfeljebb 1155 literesre növelhető.

Nagyobb elektromos hatótávval érkezik a BYD

Az Atto 2 DM-i mindkét változata elsőkerék-hajtású, és 1,5 literes, 72 kW-os, azaz 98 lóerős négyhengeres benzinmotort használ. Ehhez 145 kW-os, 197 lóerős villanymotor társul, amelynek legnagyobb elektromos nyomatéka 300 Nm. Az Active rendszer-teljesítménye 166 lóerő, 7,8 kWh-s LFP Blade akkumulátorral legfeljebb 40 kilométeres WLTP szerinti elektromos hatótávot kínál, és 9,1 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/órára. Az AutóKalauzon korábban a Nissan Pixo: új elektromos kisautó érkezik 259 kilométeres hatótávval témájával is foglalkoztunk.

A Boost 212 lóerős, akkumulátora 18 kWh-s, elektromosan pedig akár 90 kilométert is megtehet a WLTP szerint. A 0–100 km/órás sprinthez 7,5 másodpercre van szüksége, a megadott teljes hatótáv pedig akár 1000 kilométer lehet. Az Active 3,3, a Boost 6,6 kW-os AC-töltőt kapott. Egyik kivitel sem támogatja a DC villámtöltést; a Boost akkumulátora a megadott feltételek mellett nagyjából három óra alatt tölthető 15-ről 100 százalékra.

A Toyota C-HR 1,8 literes teljes hibridje 140 lóerős, a 2,0 literes változat 180 lóerőt ad le, utóbbihoz összkerékhajtás is választható. A Toyota a 2,0 literes teljes hibrid kombinált WLTP-fogyasztására körülbelül 4,7 liter/100 kilométeres értéket ad meg.

A BYD-hez közvetlenebbül mérhető C-HR Plug-in Hybrid 220 rendszerteljesítménye 223 lóerő. A hajtáslánc 2,0 literes, 152 lóerős benzinmotorból, 163 lóerős első villanymotorból és 13,6 kWh-s lítiumion-akkumulátorból áll. A Toyota 7,4 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, elektromos WLTP-hatótávja legfeljebb 66 kilométer. A plug-in hibrid 6,6 kW-os AC-töltést használ, a teljes töltés a műszaki adatokban szereplő feltételek mellett körülbelül 2,4 óra, DC-töltés azonban ennél a modellnél sincs.

Árban a hajtáslánc jelenti a fő különbséget

A BYD Atto 2 DM-i Active listaára 35 990 euró, a Boost kivitelé 38 990 eurótól indul. A Toyota C-HR 1.8 Hybrid 140 Active 33 990 eurós listaárról startol, míg a 180 lóerős, 2,0 literes változat legalább 40 690 euróba kerül. A 223 lóerős C-HR Plug-in Hybrid 220 Active kezdőára 44 690 euró.

Mit emel ki az összevetés a két hibrid SUV-ról?

A számok alapján a BYD Atto 2 DM-i elsősorban azoknak lehet érdekes, akik a modell méretéhez képest nagy akkumulátort és hosszabb elektromos használatot keresnek: a Boost akár 90 kilométeres WLTP-hatótávot kínál, miközben csomagtere 425 literes alaphelyzetben. Ennek ára, hogy a töltés kizárólag AC-rendszeren történhet, DC-villámtöltés egyik BYD-változatnál sincs.

A Toyota C-HR ezzel szemben többféle hibrid hajtáslánccal érhető el, így a teljes hibrid kivitelekhez nincs szükség külső töltésre. A plug-in változat elektromos hatótávja rövidebb a BYD Boosténál, viszont 223 lóerős rendszerteljesítményt ad. A két modell közötti választásnál ezért a karosszéria kialakítása, a csomagtér mérete, a külső töltés lehetősége és a kívánt teljesítmény egyaránt fontos szempont lehet.

Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.

🚗 Maradj képben az utakon!

Iratkozz fel ingyenesen az AutóKalauz hírlevelére, és ne maradj le a legfontosabb autós hírekről, KRESZ-változásokról, hasznos tippekről és útmutatókról!

🚦 Élő balesetfigyelő és navigáció – teljesen ingyen!

📩 Add meg az e-mail-címed, és iratkozz fel ingyen!